Ami neked jó, a bolygónak is jó

a fenntarthatóbb világ a tányérodon is múlik

Minden döntésed egy lehetőség

Az Európai Bizottság felmérése szerint, egy átlagos magyar fogyasztó környezeti lábnyomában a legnagyobb részt – az európai átlagnak megfelelően több, mint negyven százalékot – az étrendje teszi ki, elsősorban a nagy mennyiségű hús- és tejtermék fogyasztás miatt.

Ezért a környezetbarát életmód kialakításának legegyszerűbben megvalósítható módja az étrendünk bolygóbarát átalakítása. Ez pedig sokkal könnyebb, mint gondolnád!

Ha szívesen olvasnál erről és más naprakész infókról heti egyszer egy színes hírlevélben, akkor kattints a gombra!

Ez már nem csak a jövő generáció problémája

Az élelmezés kapcsán a legfontosabb környezeti problémát az okozza, hogy a mezőgazdasági termelés ma már a Föld lakható felszínének csaknem a felét elfoglalja, vagyis jelentős szerepe van abban, hogy túl sok területet vettünk már el a természettől. Így az élelmiszer-termelés a legfontosabb oka például a biodiverzitás (a fajok sokfélesége) vészes csökkenésének is. Emellett az élelmiszertermelés (és pazarlás) felelős az üvegházhatású gázok keletkezésének negyedéért, az édesvízfelhasználás nyolcvan százalékáért, a termőtalajok pusztulásáért, az idegen anyagok környezetbe jutásáért (pl. mikroműanyagok), és az antibiotikumra rezisztens baktériumok elterjedéséért is.

Ezeknek a problémáknak a jelentős részét már a saját bőrünkön is érezzük, amikor kevesebb féle élelmiszerből tudunk választani a boltban, amikor észrevétlenül egysíkúvá válik az étrendünk, és ehhez köthető táplálkozási zavaraink alakulhatnak ki. Ugyanebben az élelmiszerkörnyezetben neveljük a gyermekeinket is, akik most szívják magukba azt, hogy milyen étkezési szokások épüljenek be a későbbi életükbe.

Az étellel segíthetem a környezetem állapotát?

Igen, és nem is csak kis mértékben. Ha fontos számodra a természeti környezetünk védelme, és szeretnéd, hogy a gyermekeid és unokáid is változatos és gazdag étrendet élvezhessenek, akkor az alábbi alapelvek követésével tudod a folyamatot hathatósan támogatni:

• ételpazarlásod csökkentésével,
• kevesebb ( de jobb) hús- és tejtermék, több növényi fehérje fogyasztásával,
• több zöldség, gyümölcs, hüvelyes növény, teljes értékű gabona és álgabona, magvak, diófélék fogyasztásával,
• rövidebb ellátási láncból, helyben szezonális, kímélő mezőgazdasági termelésből származó, kevésbé feldolgozott élelmiszerek választásával,
• változatos alapanyagok megvásárlásával,
• energia- és víztakarékos főzési technikák alkalmazásával,
• szelektív hulladékgyűjtéssel,
• komposztálással.

Ha pedig Delirest étteremben étkezel és lehetőséged van saját tányért összeállítani, az osztrák étrendi ajánlást javasoljuk: a tányér háromnegyedére kerüljön növényi alapú köret, saláta, gabona vagy álgabona féleség, a maradék helyre kerüljenek az állati vagy növényi fehérjeforrások (hüvelyesekből készült feltétek, például tofu, falafel).

Miért az élelmiszerpazarlás a legnagyobb gond?

Az élelmiszerpazarlással nem csak az az élelmiszer vesz kárba, ami a kukában landol. Azzal együtt feleslegesen elvesztegetjük az összes egyéb, az előállítására fordított erőforrást is: a földterület felületét, a felhasznált vízmennyiséget (ami mint megtudtuk az előző hírlevélből, meglepően magas szám), a termeléshez, feldolgozáshoz, szállításhoz és hűtéshez felhasznált energiát, a ráfordított emberi munkát, időt, törődést, és még sok mást is.

Ügyelj arra, hogy csak annyi élelmiszert vásárolj, amennyit biztosan elfogyasztasz. Különösképpen érdemes átgondolni a kenyerek, pékáruk, zöldségek és gyümölcsök mennyiségét, hiszen a kutatások szerint ezekből a gyorsan romló élelmiszerekből dobunk ki feleslegesen a legtöbbet. Ha teheted, inkább többször vásárolj kevesebbet, így az mindig friss.

Alapanyag csoportok és fenntarthatóság

Nézzük a főbb élelmiszer csoportok közül melyek a fenntarthatóbb választások!

• Húsok

Legalább egy kicsit csökkentsük az étrendünkben a hús mennyiségét, különösen a készen vásárolt, feldolgozott hústermékekét. Tarthatunk húsmentes napokat, de már az is sokat számít, ha csökkentjük az adagokat, például két szelet helyett csak egyet teszünk a tányérra, néhány karikával kevesebb kolbász a kenyérre, vagy ha a kisebb környezeti lábnyommal rendelkező húsokra (sertésre, baromfira) cseréljük a marhahúst és a bárányt.

• Tejtermékek

Ha tejtermékeket fogyasztunk, érdemes odafigyelni a mértékletességre és arra, hogy az egyes termékfajták között nagy különbség lehet környezeti lábnyom szempontjából is.

Környezeti szempontból előnyös a keményebb, karakteresebb ízű sajtokat előnyben részesíteni, mégpedig azért, mert bár a gyártásuk során több tejet használnak fel hozzájuk, ugyanakkor intenzív aromájuknak köszönhetően sokkal kisebb mennyiséggel is elérhető a kívánt ízhatás az ételekben.

A sajtnak egyébként mind a sertés-, mind a baromfihúsnál, mind a tenyésztett halaknál nagyobb a lábnyoma. Tehát egy vegetáriánus étrenden élő fogyasztó étkezésének környezeti hatását nagyban befolyásolja az elfogyasztott tejtermékek mennyisége és milyensége.

• Halak

A halak közül érdemes a hazai halászatból vagy akvakultúrából származókat, vagy a tengeri halak közül a kisebb méretű fajokat választani, például szardíniát.

Csomagolás és szállítás – ami mögötte van

Az élelmiszerek környezeti hatásainál sokan a szállítási távolságra és a csomagolásra figyelnek, pedig ezek szerepe gyakran kisebb, mint gondolnánk. A teljes környezeti lábnyom döntő része (akár 80–90%) az alapanyagok előállításához, a mezőgazdasági termelés módjához és a felhasznált terület nagyságához kötődik. Emiatt egy hazai állati eredetű termék is lehet nagyobb terhelésű, mint egy importált, de növényi alapú élelmiszer.

A csomagolás – még a műanyag is – nem pusztán felesleges teher: fontos higiéniai szerepe van, segít megelőzni a szennyeződést és csökkenti az élelmiszerromlást. Ha tudatosan szelektálunk, és nem dobunk ki automatikusan mindent a minőségmegőrzési idő után, a csomagolás inkább az élelmiszerpazarlás csökkentését szolgálja, mintsem a környezet terhelését növeli.

Környezetbarát főzési technikák a mindennapokban

Az ételek elkészítési módja is jelentősen befolyásolja a környezeti hatást, mert a különböző hevítési technikák energiaigénye eltérő. A sütő használata az egyik legenergiaigényesebb megoldás, mivel nemcsak az ételt, hanem a teljes sütőteret és a sütőedényt is fel kell fűteni.

Ezzel szemben a tűzhelyen főzés, a párolás vagy a mikrohullámú melegítés sokkal hatékonyabb, mert közvetlenebbül az ételt melegítik. Különösen a mikró energiahatékony, hiszen minimális a hőveszteség. Zöldségek esetében ez látványos különbséget jelenthet: sütésnél az elkészítés hatása domináns lehet, míg főzve vagy párolva ez jelentősen csökken.