Nem szereted a zöldségeket? Gondold újra!

Újévi fogadalmak? Inkább jó szokások.

Újratervezés helyett…

Az év első hónapja általában hideg és sötét, viszont várakozásokkal teli és sokszor a tervezés jegyében zajlik: hová megyünk majd nyaralni, milyen felújításokat végzünk el a lakásban, milyen tanfolyamba, iskolába vágunk bele.

És igen, ilyenkor jönnek a fogadkozások is az egészségesebb életmódra való váltásról, több sportolásról, kevesebb képernyőnézésről, és persze sokszor a fogyókúráról is. De mi lenne, ha az idén egy minden bizonnyal könnyebben betartható elhatározást is hoznánk?

Iratkozz fel hírleveleinkre és első kézből kaphatod meg heti tudásmorzsáinkat!

Váljon szokássá!

Mi lenne, ha az idén egy minden bizonnyal könnyebben betartható elhatározást is hoznánk, és megfogadnánk, hogy a tavalyinál több és többféle zöldséget, gyümölcsöt, és általában véve is több növényi alapanyagot (teljes értékű gabonákat, magvakat, hüvelyes növényeket) illesztenénk be az étrendünkbe és ezzel nagy lépést tennénk a rostdúsabb, egészségesebb táplálkozás megvalósítása irányába?

Az átlagos nyugati étrendet folytató ember legfeljebb 12 féle növényt fogyaszt rendszeresen a mindennapokban, ami hosszú távon nem egészséges és nem ösztönzi a szélesebb választék kialakulását. 

Íme tippjeink ahhoz, hogy ezt a számot tartósan tudjuk növelni:

• Januárban kövessük nyomon naponta, hogy hányféle növényi alapanyagot fogyasztunk. Kezdőként induljunk ki abból, hogy megfigyeljük, feljegyezzük, melyek a gyakrabban fogyasztott zöldségeink! 
• Legyen célunk, hogy bátrabban nyúlunk olyan növényi ételekhez is, amit kevésbé ismerünk! Ebben segítenek ehavi ajánlataink, hiszen az ízletes pürék, krémlevesek fogyasztásával észrevétlenül csempészhetünk olyan zöldségeket is az étrendünkbe, amelyekkel alapesetben kevésbé szimpatizálunk.
• A bátrabbak kitűzhetik célul azt, hogy elérjék a már nagyon optimális, heti harmincas számot (tehát harmincféle különböző növényi alapanyagot fogyasztunk egy héten), ha pedig ez megvan, akkor a határ a csillagos ég!
• Januárban zajlik a Veganuár kihívás is, így akár kedvenc éttermeinkben vagy üzleteinkben is könnyebben találunk újszerű növényi alapanyagokat, amelyekkel tovább fokozhatjuk a változatosságot.
• Ha kedvet kaptunk a Delirest éttermekben, kísérletezzünk bátran otthon is! Ehhez nem csak lenti receptajánlónk segít, de a már említett Veganuár kapcsán is számos modern recepthez juthatunk hozzá.
• Készítsünk magunknak smoothie-kat (tápanyagdús turmixokat)! Ebbe kerülhetnek alaposan megmosott zöld levelek, szezonális gyümölcsök, magvajak, természetes édesítőszerek, mint a méz vagy a datolya, ízbombának pedig gyömbér, fahéj például. Állati eredetű tejek vagy joghurt helyett is választhatunk növényi alternatívát, például kókusztejet vagy mandulaitalt, amellyel ismét emeltünk a növényi alapanyagok változatosságát.

Krémlevesek & Co

Mindenki, aki próbált már pici gyerekeknek főzni, tudja, hogy nagy varázslásokat lehet a zöldség- és gyümölcsbevitel biztosítása érdekében véghez vinni a pürék és krémlevesek segítségével. És talán épp ezért, mivel a köztudatban ezek a fogások „bébiételek”, felnőttként már csak ritkán gondolunk arra, hogy nem csak a gyerekeknek van szükségük naponta sokféle zöldség, gyümölcs elfogyasztására.

Pedig ez alól egyetlen korosztály sem kivétel, a pürésítés pedig sokféle szempontból megkönnyítheti az egészségesebb étrend kialakítását felnőtt és idős korban egyaránt.

Lássuk csak, hogy milyen előnyökkel járhat, ha az étrendünkbe több krémleves és krém fogyasztását iktatjuk be?

• A zöldségek elképesztő állag- és textúra változatosságra adnak lehetőséget: egyazon összetevőt el lehet készíteni sokféle módon és „kiszerelésben”. Sütőtökből készülhet például sült formájában köret, saláta és egytálételek összetevője, főve és aromás fűszerekkel, citrusfélékkel társítva krémleves, krém vagy akár desszert és sütemény alapanyag.

• A zöldségek ízét pürésítéssel és további alapanyagok hozzáadásával (pl. tejszín, fűszerek, vaj) meg lehet „szelídíteni”: a legtöbben szívesebben választanak például egy karfiol krémlevest valamilyen ízes, ropogós feltéttel, mint egy párolt karfiolt morzsás tejfölös öntettel.

• A gyökérzöldségek kiválóan „aládolgoznak” a karakteresebb ízű hozzávalóknak és fűszereknek. Például a pasztinákról, vagy a póréhagymáról nem sokan tudják, hogy kiváló krémleves és püré alapanyagok. Így olyan zöldségeket is elfogyasztunk „láthatatlanul”, amelyeket eredeti formájában nem biztos, hogy választanánk.

• A főtt céklapürével kikevert csicseriborsó és szezám gyönyörű vizuális élménnyé varázsol egy egyszerű szendvics-vacsorát is, de ismert nagy kedvenc az ajvár vagy a padlizsánkrém is pirítóshoz.

• A krémlevesekbe akár többféle zöldség-alapanyag is bedolgozható, a változatoknak csak a képzelet és a fantázia szab határt.

• A köretnek szánt, de túlfőzött zöldségekből kiváló krémleves alapanyagok válnak, viszlát élelmiszerpazarlás!

• Ráadásul az emésztési problémák megoldásában is segíthetnek a pürésített zöldségételek: a rostok felaprítása könnyebbé teszi az emésztést és elkerülhetővé válhat a puffadás.

Pürék a nagyvilágból

A számos gasztrokultúrában él a pürésítés hagyománya, nem véletlenül! Az elmúlt évszázadokban a legtöbb helyen csak a mainál lényegesen kisebb alapanyag-választék állt rendelkezésre, ezért az egyhangúság elkerülése és sokszor az egészségi előnyök kiaknázása érdekében is számtalan elkészítési módot találtak ki az őseink egy-egy alapanyag elkészítéséhez és feltálalásához.

A nemzetközi konyhából számos pürésített fogás vált az elmúlt években a hazai gasztronómia részévé. Sok családban ismert és kedvelt a parázson sült padlizsánból készült krém, amelyet Erdélyben vineta, a Balkánon és a Közel-Keleten babaganoush néven ismernek és készítenek el.

Hasonlóan népszerű nálunk is a közel-keleti eredetű, szezámpasztával (tahinivel) készülő csicseriborsókrém, a hummusz, valamint a sült paprikából készült ajvár is, amelynek története egészen az Oszmán Birodalomig nyúlik vissza. Neve a török havyar szóból ered, amelynek jelentése „sózott halikra”, vagyis kaviár. A 19. században a Duna mentén jelentős volt a kaviártermelés, amelynek visszaesése után, a 20. század elején született meg a paprikaalapú „vörös ajvár” mint alternatíva.

Hazai verziók

Magyarországon is bevett szokás volt és maradt a zöldségek és gyümölcsök főzés utáni pürésítése: így a mai napig a főzés után leginkább pépesítve fogyasztjuk például a zöld leveleket (spenótót, sóskát), és a krumplipüré is népszerű (ha nem is legegészségesebbnek számító) köret sült húsok mellé tálalva.

A paradicsom szezonon kívüli felhasználása is régóta püré, lé formájában történik hazánkban is. Régebben a közétkeztetésben is népszerűek voltak a húsok meggy, szilva szósszal vagy almapürével. Konyhatechnológiai szempontból pedig a különféle főtt gyümölcslekvárjaink is pürének számítanak: így válik lehetővé, hogy a nyár ízeit egész évben élvezhessük.

Miért szeretjük?

A pürésítés, a zöldség- vagy gyümölcsmártások mind textúrában, mind ízhatásban gazdag változatosságot kínálnak. A húsok, sajtok mellé tálalt gyümölcspépek vagy lekvárok frissességükkel kiegyensúlyozzák a hús zsírosságát, tisztítják az ízérzetet, és könnyebbé, harmonikusabbá teszik az ételt.

A legmenőbb éttermek konyháin és a nemzetközi szakácsversenyek gondosan megkomponált tányérjain is elengedhetetlen elemek a különféle pürék. A séfek a tápérték és változatosság biztosítása mellett ezt az elemet a különleges és kontrasztos íz, textúra és színhatások elérésére is használják a tányérokon. Ráadásul egy-egy zöldséget önmagában felhasználva, szakácstudásukkal megmutatva, hogy akár egy egyszerű sárgarépából is micsoda kulináris élvezetet varázsolhatunk a tányérra némi fűszer és egy jó turmixgép segítségével.

Készítsd el te is Botond receptjét!