Értékeljük a hazai szezonalitást

természetes bőség

Kéznyújtásnyira a friss élelmiszer

Júniusban igazi élmény a piacra menni, színes forgatag, gazdag kínálat várja a vásárlókat. A természet bőséggel adja a friss terményt. Ilyenkor érdemes a változatos, színekben, formákban gazdag alapanyagokat a legszélesebb körben beépíteni az étrendünkbe, lehetőség szerint helyileg szezonális választékból, hiszen ezek az élelmiszerek ilyenkor gazdagabbak tápanyagokban.

Iratkozz fel hírlevelünkre, és részletesebben is mesélünk arról, milyen jót tehetnek nekünk!

Gyümölcsök a kultúránkban

A gyümölcsök fogyasztásához gazdag kulturális és szimbolikus jelentéstartalom kapcsolódik. Az emberiség történetében kezdetben a vadon termő, később a tudatosan termesztett gyümölcsök jelentették az egyik legfontosabb táplálékforrást. Nyelvünkben is számos kifejezés őrzi ezt a jelentőséget, mint például a „tiltott gyümölcs”, a „fájától messzire gurult alma” vagy a „munka gyümölcse”.

Mit jelent a feldolgozottság?

Az élelmiszerek feldolgozottsága azt mutatja meg, mennyire tért el egy alapanyag az eredeti, természetes állapotától. Minél kevésbé feldolgozott egy étel, annál több eredeti tápanyagot – vitamint, ásványi anyagot és rostot – őriz meg, és általában kevesebb benne a hozzáadott cukor, só és adalékanyag.

Ezek az ételek gyakran kedvezőbben hatnak az emésztésre és segítenek a stabilabb energiaszint fenntartásában is. Éppen ezért érdemes a mindennapokban előnyben részesíteni a minél természetesebb, kevésbé feldolgozott élelmiszereket.

Delirest gyümölcs kisokos 

Delirest kisokos:

• Együnk minden nap friss, szezonális gyümölcsöket, ezzel biztosan jót teszünk az egészségünknek.
• A hazánkban is megtermő bogyós gyümölcsök között egészségvédő, antioxidáns hatásának ereje okán egyértelműen kiemelkedik a feketeszeder. Ezért nem csak a nyári szezonban, frissen, hanem gyorsfagyasztott és lekvár formában is érdemes rendszeresen fogyasztani!
• Hasonlóan kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik az áfonya, a málna, a fekete, a piros ribizli, és a meggy is, a ezeket is rendszeresen illesszük be az étrendünkbe.
• A gyümölcsöket legjobb egészben, héjastól, alaposan megrágva fogyasztani. A turmixolás, hőkezelés, szárítás és a hosszas tárolás során csökkenhet a vitamin-tartalmuk.
• A pasztőrözött (100 százalékos) gyümölcslevek közül érdemes a közvetlen préseléssel készült változatokat választani, de mindenkor figyelembe kell venni ezek magas cukortartalmát is.
• A gyümölcsök kapcsán gyakran félünk a növényvédőszer-maradványoktól. A gyümölcsök felületén található permetszer maradványok szódabikarbónás áztatással, a tudományos vizsgálatok szerint, maradéktalanul eltávolíthatóak. Ehhez 10 g szódabikarbónát adjunk 1 liter vízhez és legalább 15 percig áztassuk benne a gyümölcsöket.

Kell-e aggódnunk a gyümölcsök cukortartalma miatt?

Sokan tartanak a gyümölcsök természetes cukortartalmától, azonban a friss gyümölcsök rostjai lassítják a cukrok felszívódását, emellett vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat is biztosítanak. A kiegyensúlyozott étrend részeként, megfelelő adagban fogyasztva a szezonális gyümölcsök a legtöbb ember számára értékes részét jelentik a mindennapi táplálkozásnak.

Egy adag gyümölcsöt fehérjével vagy olajos magvakkal (például natúr joghurttal vagy egy marék dióval) együtt fogyasztva még egyenletesebb lehet a vércukorszint alakulása. Nem szükséges teljesen lemondani az édesebb gyümölcsökről sem – a változatosság és a megfelelő mennyiség a legfontosabb.

A szénhidrátanyagcsere-zavarral – például inzulinrezisztenciával vagy cukorbetegséggel – élőknek sem szükséges teljesen lemondaniuk a gyümölcsökről. Nekik érdemes a lassabban felszívódó cukrokat tartalmazó gyümölcsöket előnyben részesíteni, például az almát vagy a bogyós gyümölcsöket, amelyek megfelelő adagolás és mértékletesség mellett jól beilleszthetők az étrendbe anélkül, hogy hirtelen vércukorszint-emelkedést okoznának.

(forrás: NNGYK)

Miért olyan drága a magyar szezonális gyümölcs?

Az elmúlt években egyre többen tapasztalják, hogy a hazai idénygyümölcsök választéka szűkül, miközben az árak folyamatosan emelkednek. Ennek hátterében elsősorban a klímaváltozás áll: a tavaszi fagyok, a hosszan tartó aszályok, a jégesők és a gyakoribb hőhullámok egyre nagyobb kihívást jelentenek a gyümölcstermesztők számára.

Az elmúlt öt évben a szélsőséges időjárás átlagosan a hazai gyümölcstermés közel 40%-át károsította, miközben az öntözés és a korszerű védelmi technológiák kiépítése jelentős beruházást igényel.

A változó körülmények miatt több hagyományos gyümölcsfaj – például a málna, a szeder vagy a fekete ribiszke – termesztése mára jelentősen visszaszorult, de az alma, a körte és az őszibarack termőterülete is számottevően csökkent.

A klímaváltozás tehát nem csak az extrém hőségben tetten érhető a mindennapjainkban, hanem a biodiverzitás csökkenésében is. A hazai, szezonális gyümölcsök választásával, az élelmiszer-pazarlás csökkentésével és a fenntarthatóbb fogyasztási szokások kialakításával mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ezek az értékes gyümölcsök a következő generációk számára is elérhetők maradjanak.