Hogyan ne együk magunkat túl az ünnepek alatt?

Kellemeset a hasznossal

Hagyományos és modern egyszerre

Advent időszaka nem csak a gyermekek számára varázslatos, a felnőttek is újra átérezhetik ezeknek a heteknek a misztériumát: a fenyőfa alá szánt ajándékok beszerzése mellett, például a hagyományos karácsonyi és ünnepi ételek elkészítésekor, és a családtagokkal, barátokkal, sőt a munkahelyi étteremben a kollégákkal közös, ünnepi étkezés örömében is.

Ahhoz azonban, hogy az ünnep és az év lezárása valóban felhőtlen lehessen, a felkészülés és a vendégjárás időszakát pedig ne árnyékolja be az első pár nap nap után a folyamatos túlevés és telítettség érzése, hoztunk néhány praktikus konyhai ötletet, amelyeket érdemes lehet az idén megszívlelni.

Ha nem akarsz lemaradni heti tudásmorzsáinkról:

Hogyan lesz könnyebb a karácsony?

Való igaz és teljesen rendben van, hogy ez az időszak a konyhában elsősorban a hagyományos fogásokról szól. Minden családban generációról-generációra szállnak a receptek és az ünnepi szokások. Ugyanakkor némi változást szinte észrevétlenül is bele lehet csempészni az ételek elkészítésébe és tálalásába.

Hogyan tehetjük tehát a karácsonyi és az újévi menüt egészségesebbé, és főként kevésbé megterhelővé a szervezetünk számára? Íme néhány hasznos tipp, amelyek közül ha már egyet is beépítsz idén, máris egy lépéssel közelebb kerülsz a célodhoz:

• Ha csak tehetjük, tervezzük meg jó előre az ünnepi menüt és igyekezzünk minél többféle zöldséget és hüvelyes növényt felhasználni: a táplálkozástudományi ajánlások is azt javasolják, hogy törekedjünk hetente legalább 30 féle növényi alapanyagból fogyasztani. Ez talán első hallásra soknak tűnik, de aki kipróbálja, hamar rájön, hogy nem is olyan nagy ördöngősség ezt a számot elérni, hiszen rengeteg féle alapanyag áll ma már a rendelkezésünkre. Egy ügyesen összeállított köretban akár tízféle növényi alapanyag is „megbújhat”!
• Nem csak az számít, hogy mit és miből főzünk, hanem az is, hogy az egyes összetevők milyen arányban kerülnek a tányérunkra: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Okostányér® nevű táplálkozási ajánlásának megfelelően, érdemes az ünnepi időszakban is arra törekedni, hogy a naponta elfogyasztott ételféleségek arányában a kevesebb hús- és tejtermék, és a több zöldség, gyümölcs, teljesértékű gabona és magvak irányába mozduljunk el. Készítsd el hagyományos családi menüdet, de idén az ünnepi fogások tálalásakor kerüljön a tányérokra kicsivel több, zöldségekből és gabona-félékből álló köret, saláta és kevesebb húsféleség. Ezzel az egyszerű módszerrel a szervezetünkbe nagyobb mennyiségű rost és egészséges tápanyag bevitelét biztosíthatjuk, ami az emésztésünk mellett jótékony hatással lehet nem csak az egész szervezetünkre, hanem a bizony a közérzetünkre is.
• Az arányok mellett természetesen az ételek elkészítéséhez alkalmazott konyhatechnika is számít: olajban sütés helyett kevésbé megterhelő a szervezetünk számára a párolt, vagy sütőben saját zsírjában sütve, grillezve, esetleg alacsonyabb hőmérsékleten, hosszabb idő alatt elkészített ételek fogyasztása.
• A köretek minden évszakban az étrendi változatosság titkos jolly jokerei a konyhában és a Delirest éttermeiben is! Inspirálódjunk kedvenc séfjeink receptjeit böngészve és próbálj ki ebben a hónapban is minél többfélét a Delirest gazdag választékában a TVP logóval megjelölt fogásokból!

Mindent a cukorról

Nem kell lemondanunk róla

A karácsonyi-szilveszteri időszak az étkezésünkben is a hagyományokról szól, és ezekben minden családban előkelő szerepet foglalnak el a generációról-generációra szálló receptek alapján elkészített ünnepi sütemények is. Ilyenkor még azok is elcsábulnak egy-egy szelet finomságra, akik egyébként a hétköznapokban az étrendjükben igyekeznek a cukrot kerülni.

Nézzük meg, hogyan tudunk tudatosak maradni anélkül, hogy lemondanánk ezekről a finomságokról!

Érdekességek a cukor történetéből

A cukor étrendi hatásairól manapság sok szó esik, ugyanakkor a cukor, mint élelmiszer, ősidőkre visszanyúló történetéről keveset tudunk.

• Az időszámításunk előtt 8000 és időszámításunk szerinti 600 közötti időszakra tehető a cukornád-termesztés technikáinak elterjedése dél-kelet Ázsiában, Kínában és Indiában.
• 600 körül a Földközi-tenger térségébe is eljutottak a finomítási technikák perzsa közvetítéssel. 800 és 900 között már nagy területeken folyt a cukornád termesztése Dél-Európában is, elsősorban Szicíliában és Spanyolországban. 1500 tájékán a portugálok vitték magukkal a cukornád-termesztést Dél-Amerikába.
• Az időszámításunk kezdete körüli évszázadokban már találtak olyan görög és római civilizációhoz kötődő orvosi feljegyzéseket, melyekben a kristálycukrot emésztési problémákra és gyomorpanaszokra ajánlották.
• A cukor ráadásul az egyik legrégebben dokumentált árucikk, és volt idő, amikor annyira értékesnek számított, hogy cukor-széfekben őrizték.
• Ma már elég hihetetlennek hangzik, hogy a gyógyszertárak a XVII. század végéig betöltötték a cukrászda szerepét is, és a gyógyszerészek szállították a nagy udvartartások részére a cukrot, valamint a belőle készített csemegéket. A cukor Magyarországon is először a gyógyszerek között szerepelt, azért alakult ki a gyógyszertárakban az édességkészítés.
• Magyarországon a XVII. század elején a nádcukor (vagy ahogy akkoriban hívták, a nádméz) még igen drága gyarmatárunak számított, félkilónyi cukor ára két-három napi munkabérrel volt egyenlő.
• Hazánkban a répacukor elterjedéséig az ételek-italok édesítésére sokkal inkább a mézet használták, a gyümölcsök tartósításának leggyakoribb módja pedig az aszalás volt. A gyümölcsöknek mézben, cukorszirupban, szeszben való eltevése az úri háztartások szintjén volt csak ismeretes.

Egyszerű vagy összetett?

A cukorfogyasztás egyértelműen az utóbbi húsz év egyik „legforróbb” táplálkozási kérdése, és az indulatok időről-időre fellángolnak, akár magával a cukorral, akár a helyettesítőivel kapcsolatban.

Először is fontos tisztázni, hogy a szénhidrátok között vannak összetett és egyszerű (vagy újabb nevükön szabad) cukrok, a köznyelvben ez utóbbiakat szoktuk cukroknak nevezni (ezek közé tartozik például a répacukor, nádcukor, gyümölcscukor). Az összetett cukrok kifejezetten jó hatással vannak az egészségünkre (ezek közé tartozik például az inulin nevű rost, amely támogatja az egészséges bélműködést).

Mennyi az annyi?

A táplálkozástudomány eredményei alapján a cukor egyáltalán nem ördögtől való dolog, hiszen a szervezetünknek nagyon is szüksége van a szénhidrátokra is. Például az agyunk működéséhez 100-150 gramm glükózt használ fel a szervezetünk a naponta, de mértékletesen kell fogyasztani. Vagyis nem elkerülni kell a szénhidrát-, vagy cukorfogyasztást, hanem kordában tartani az elfogyasztott mennyiséget, különösen mert nem csak az édességekkel, hanem rengeteg más élelmiszerrel, étellel is fogyasztunk szabad cukrokat (szószokkal, üdítőkkel, alkoholos italokkal (hello családi ünnepek) stb.).

Így jó ha tudjuk, hogy napi cukorbevitel javasolható maximális mennyisége, felnőttek esetében a napi kalóriabevitelük legfeljebb 10 százaléka lehet, ami körülbelül 50 grammnak, azaz 12 kockacukornyi mennyiségnek felel meg. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint ennek a mennyiségnek a fele előnyösebb lenne az egészségünk és az optimális testsúlyunk megőrzése szempontjából.

Nem szükséges tehát megvonni magunktól a desszerteket a karácsonyi ünnep alatt sem,

a hangsúly a mértékletességen van.

Készítsünk az ünnepi desszertből kisebb falatnyi “kiszereléseket”, vágjuk a süteményt kisebb darabokra, készítsük a pohárkrémeket kisebb poharakba, illetve figyeljünk oda, hogy a desszert mellett elegendő mennyiségű zöldséggel és más tápláló fogásokkal ellensúlyoztuk a napi tápanyagbevitelünket.